Ezúttal nem vonattal érkeztünk a Balcsi fővárosához, hanem autóval. (Köszönjük Petinek a lehetőséget:) A több mint egy hete tartó kánikula elviselhetőbbé tételének okából kifolyólag pattantunk le a partra ahol nem éppen lézengősre vették a figurát a népek. Rég láttam ennyi embert balatoni strandon.

   A nehézkes parkolóhely felkutatás után kerestünk egy árnyékos placcot, aztán irány a víz. Abszolút jó volt a hőfok és a viszonylag erős szélnek köszönhetően jókora hullámok tették változatosabbá a pancsolást. Menetközben dél körül megejtettünk némi étkezést a büféknél és a söröskorsó gyüjteményünk is sikeresen gyarapítva lett napközben, méghozzá gyönyörű darabokkal! Amúgy egy szabad strandon voltunk, Tomi azt mondta hogy ez az "Aranypart" ezt majd megerősíti vagy cáfolja ha akarja mert én itt most jártam először és semmi nem utalt az aranyra, hacsak nem a bűfébeli árak, háhháá :D

  A hazaúton feltűnően sok autó állt a leállósávban. Röviden ennyi a tegnapi mókáról, jól éreztem magam. A víz annyira jó volt, hogy most elgondolkoztam rajta hogy jó lenne legalább még egyszer ellátogatni a tóhoz ezen a nyáron, bár ezt egyáltalán nem terveztem, hiszen az elmúlt években állandó látogatói voltunk a Balatonnak amit már kezdtem unni. Ez is csak azt bizonyítja engem milyen könnyű elcsábítani. Szóval emberek menjetek a Balcsihoz, mert az jó lesz nektek is!