Nagykanizsa

2008 augusztusában lenéztem 5 napra (4 éj) ebbe a zalai megyei jogú városba. Ezúttal nem Attilával vettem célba a helyet. Nagykanizsa kíváló kiindulópont további kirándulásokhoz, ezekről fogok még bővebben írni. Egy órás késéssel 5 órás vonatozás után megérkeztünk és állomás szomszédságában lévő Cserháti Középiskola kollégiumában meg is szálltunk. Fel lettek újítva a szobák és a vizesblokkok is. egy éjszaka 2400 forintba került. Este benéztünk a városba, ahol jó pár sört elfogyasztottunk. A főtéren - ahol a Felsővárosi templom és a turulmadár található - kissé megváltozott. Ami megmaradt a régi helyekből, egyedül a Robinson Pub & Pizzéria, ahová betértünk. A tér másik oldalán van a Cool Life söröző. Tovább haladva a Trianon emlékműves parknál van egy borozó, alacsonyabb kategóriás, de mi meglátogattuk. A Zöld (Fradi) Kocsma este 9-kor bezárt, így ez csak holnap lett meglátogatva. Hazafelé a Vasember-ház árkádjaiban található Árkád Pub & Café-ban egy korsó Köstrizer sör még lecsúszott, ez egy igényes hely, nem is olcsó. Másnapra az idő elromlott, levegő lehűlt, esőzések. Megjegyzem, ittléteim alatt mindig volt esős napom.

Zalakaros

A Zala Volán szolgáltatásait vettük igénybe, hogy eljussunk a hévizéről híres fürdővárosba. A Gránit Termál- és Élményfürdőbe a napi belépő 1400 forint, élményfürdős jegy 2600 forint. Nekem az előbbi is lég volt. Bent van két fedett termálmedence (34 és 36 fokosak) és kint, a szabadban is van kettő. A szabadban vannak még medencék, gyerekeknek, úszóknak. Van egy hullámmedence, ahol minden órában egy 10 perces hullámzás indul el. A fő élményt persze nem ez, hanem a csúszdák adják. Három fajta csúszda van: Családi, Kamikaze és az Anaconda. A legelső könnyed csúszda, 12 év alatt is lehet használni. Az Anaconda tekeredik, mint egy hosszú kigyó. A Kamikaze az a leghúzosabb. Meredek lecsúszás után, hirtelen dob ki a vízbe. Nagyon jó! A termálvíz olyan, hogy még napokig érezhető a bőrön és ruhán. A buszállomás felé egy borozó esett útba, majd vissza Kanizsára.

Kanizsán első utunk a Fradi kocsmába vezetett. Itt ittunk zöld sört. A trükk az, hogy egy korsó sörhöz önt 2cl Blue Curacao-t, ettől fucsa ízei is lesz a sörnek. A tulaj régen Pesten élt, de ide házasodott és itt nyitott kocsmát. Mikor kiderült, hogy kispestiek, Honvéd szurkolók vagyunk egy nagy Kispest zászlót előkerített és ki is tette a falra. Hazafelé a Művháznál van a Bla Bla Terasz, semmi különös nincs benne. Az épületben van még a Cola Club, ez a diszkó nem más mint a korábbi Cé1 utódja, csak már nem a városházánál van egy pincehelyiségben, hanem itt az emeleten, ahol egykoron lepényt ettünk. Egyébként a Városházától nem messze volt egy ír kocsma, de ez már zárva van, megszűnt.

Másnap mentünk Varasdra, Horvátországba. Korán keltünk, hogy murakeresztúri átszállás után átlépjük a horvát határt. Nem így lesz! Rákendrollosan alakult a reggel. A vonatunk, ami Szombathelyről jött késett és még tett rá egy lapáttal. Normál esetben lett volna 15 percünk az átszállásnál, de ebből -2 lett. Magyarul a MÁV-nak hála buktuk a horvát vonatot!

Murakeresztúr

Normál esetben erről a helyről nem írok semmit. Miután a vonatot lekéstük a jegypénztárnál höbörögtünk, de sokra nem mentünk. A faluban totál nincs semmi, resti kocsmája, szevasz. Volt vissza vonat Kanizsára, ahol vásárlás mellett a Kanizsa Pláza melletti vasárnapi bolhapiacot is megtekintettük. Mellesleg a Plázában lévő mozi megszűnt. Szóval aztán vissza Keresztúrra, ahol 3 óránk még volt a délután varasdi vonathoz. A resti mellett megtekintettük a határsáv erdejét és a Mura hídat. Nehezen de eltelt az idő és délután fél háromkor léptünk le az országból.

Varazdin - Varasd (HR)

Egy jó órás út után megérkeztünk Varasdra. Itt nem sok időnk volt, így hát uzsgyi a városba. Az állomástól egy hosszú úton beértünk a város közepibe, ott egy parkon át indult a városnézés. Gyönyörűen rendbe van rakva a város, néhány helyen még építik a díszburkolatot. Szép házak között kacskaringózva elértünk a Városháza előtti térre, ami szinén szép volt. Innen mentünk a Nádasdy várba, ami hasonlóan néz ki, mint nálunk a sárvári, az is Nádasdy kastély. Itt a belépő 20 kuna (700 forint) volt, ennyit megért a szépen felújított és berendezett épület. Természetesen a sörözés nem maradt el, a városházánál és a várnál is kiültünk egy helyen. Mivel vasárnap volt, üzletek zárva, így sört otthonra egy INA benzinkútnál vettünk. Irány a vasútállomás és haza. A határnál a vonat sokat vesztegelt, ez pont elég volt ahhoz, hogy lekéssük az utolsó Kanizsára menő vonatot. Szerencsére a Zala Volánnak még volt egy járata, így visszatértünk a bázisvárosba, ha nem lett volna, az lett volna az igai rákendroll.

Kanizsán egy épület belső udvarán egy sör lecsúszott, majd lett volna a Kikakas étterem, de már be volt zárva. Helyette a Fő utcáról nyíló Nelson Pub & Pizzériában találtuk magunkat. itt egy leves mellett egy sült lepény csúszott le, ami kegyetlen jó volt. A hely igényes és nem is drága.

Balatonfenyves

Hétfőre az idő alaposan feljavult, így 60 kilométer vonatozás után dél után nem sokkal megérkeztünk a Balcsira. Fenyvesen még nem voltunk, így ezt adtuk. Az állomástól egyenesen haladva egy kiépített sétálóutcán, amit üzletek szegélyeztek. A part is jól ki van építve, itt kellemesen lehet enni, inni; miközben a Balcsit vagy a Badacsonyt bámuljuk. A tóba nagyon messzire is be lehet gyalogolni, elég sekély a víz. Hazafelé, az állomástól nem messze, volt a Vigadó Étterem. Maga a hely nem nagy kunszt, de az annál inkább, hogy 12-20 óra között 20 féle menűből lehet választani, 590 forinttól. A menű elfogyasztása után irány vissza Kanizsára.

Este Kanizsán a focipályánál meglátogattuk a Lokomotív Büfét, elég lepattant is hely, de nekünk nagyon bejött!A helyet egy kanizsa házaspár üzemelteti, akik korábban a Kanizsai Sörgyárban dolgoztak. Meséltek a dicső múltról, a sívár kanizsai jelenről és persze a sörről. Itt tényleg jó a sör, odafigyelnek mindenre a kiszolgálásnál. Távozáskor kaptunk (!) poharakat emlékbe, ilyennel korábban nem találkoztam. A Kanizsai és a Korona söröspoharak az otthoni gyűjteményemben megtalálták a helyüket.

Gyékényes

Utolsó nap, nem siettünk haza. A koleszt 10-ig el kell hagyni, de nekünk megengedték, hogy a cuccainkat ott hagyhassuk, így Zala Volánnal elmentünk a gyékényesi tóhoz. Elég hosszadalmas út után érkeztünk ide. Jobban jártunk, mintha vonattal mentünk volna, mert az állomástól combos gyaloglás várt volna ránk. Érdekesség, hogy a gyékényesi vasútállomás Zákányban van! A tó egy nagy kiterjedésű bányató, az víze nagyon tiszta. a hely szép lassan kezd kiépülni. Fürdés mellet itt horgászni, hajókázni, búvárkodni is lehet. Van itt egy 5 méteres torony, onnan is lehet ugrani a gyorsan mélyűlő vízbe. Érdemes volt a somogyi határszélre leruccanni.

Innen busszal vissza Kanizsára és zárásként a Lokomotív büfébe beestünk, majd a kolesz után irány haza, most már Pestre. Ez egy jó kiruccanás volt összességében.

Utazási költségek, teljesárú jegyek, 2008-ban:

Budapest - Nagykanizsa vonattal, retúr: 6460 forint.

Nagykanizsa - Zalakaros busszal, retúr: 600 forint.

Nagykanizsa - Varazdin vonattal, retúr: 1290 forint.

Nagykanizsa - Balatonfenyves vonattal, retúr: 1800 forint.

Nagykanizsa - Gyékényes busszal, retúr: 900 forint.

Szerencsére volt 50%-os kedvezménnyem, így én diák árában utaztam, kivéve külföldre.

Tamás